Öntözőrendszer22

Balkonládás, cserepesek öntözése: "Fekete pók"

2017.02.13 13:32
Öntözőrendszer

Alkalmazási terület: cserepek, függesztett kaspók, balkonládák, konténeres növények üvegházi öntözés.

Jellemzők: Alapegység:2,4, ill. 8 l/h vízkibocsátású N.G.E. nyomás-kompenzált csepegtetőtest

A csepegtetőtestek többszörözésével ill. osztásával változatos vízhozamokat tudunk elérni. A víz csak oda kerül, ahova szánjuk, nem permetez, nem viszi el a szél, és nedvesít nemkívánatos területeket.

Fekete-pok

Termékleírás

A "Fekete pók" elemei:

N.G.E. csepegtető test: bemeneti csatlakozás: 4 mm tüske
kimenet: Kúpos csatlakozás (KÚP K) melyre :

egyes csatlakozó, kettes és négyes elosztó csatlakoztatható

3 x 5,5 es gumis mikrocső (belső átmérő: 3 mm)

csepegtető tüske (labirint) egyenes, ill. 90°-os

Szerelés

A zónavezetékbe fúrúnk egy 2 mm átmérőjű lyukat. A lyukasztást fúróval, vagy lyukasztó szerszámmal végezzük. Fúrónál vigyázzunk, hogy ne sértsük meg a szemközti oldali csőfalat!
Pattintsuk bele a lyukba az N.G.E. csepegtető testet.
A Csepegtető testre nyomjuk rá a kívánt elosztót /csatlakozót.
Mikrocsövet csatlakoztassuk az elosztóra, majd vágjuk kívánt hosszúságúra.
A gumis mikrocsőbe belenyomjuk a csepegtető tüske végén labirintjáratosan kialakított csatlakozó véget. A csepegtető tüske nemcsak a kívánt helyre vezeti a vizet (rögzíti a mikrocső végét) hanem egy egyenletes folytást is előidéz, mely által a víz elosztása egyforma lesz.( E nélkül a rövidebb csövön, ill. kicsit lejjebb levő ponton sokkal több víz folyna ki.)
A leszúró tüskét beleszúrjuk a földbe. A víz a leszúrás pontjába fog érkezni.

Milyen igényeket kell kielégíteni?

Mennyi vizet adjunk?

Kijuttatandó víz mennyiségének meghatározása:

Ha túl sok, nincs hova elszivárognia, mint a kertben: túlfolyik. A balkonládákban, kaspókban kis földmennyiség áll csak rendelkezésre, ami igen korlátozott vízmennyiséget tud csak felvenni. Ha ennél többet adunk, a cserépből túlfolyik a víz, és magas falú kaspóban megfulladhat a növény.

Ha keveset kapnak, hamar kiszáradnak, hiszen a kis földmennyiségben nincs “puffer”.

Tehát: először is tudnunk kell, meg kell mérnünk, mennyi vizet is szoktunk adni nekik alkalmanként? Javasoljuk, néhány napig jegyzeteljük cserepenként a mennyiségeket egy füzetbe.

Milyen módon juttassuk ki a vizet?
Kis adagokban érdemes adagolni, olyan ütemben, hogy a víznek legyen ideje beszivárogni a talajba.

A permetezés azért nem célszerű, mert szélérzékeny. Akármilyen körültekintően pozícionálnánk is a mikroszórókat, hogy nehogy a ház falát, vagy az ablakokat nedvesítsék, amint egy kis légmozgás kezdődik, eltéríti a vízcseppeket, és olyan felületeket is ér víz, amiket kifejezetten el szeretnénk kerülni.

A vizet tehát nem a levegőbe, hanem a növény tövéhez, a talajra akarjuk kijuttatni.

Az előző igények kielégítéséhez a csepegtető öntözés választása célszerű, mivel a lassan adagolt kis vízmennyiségeknek így van idejük a talajba beszívódni.

A csepegtető testek 2, 4, v. 8 l/h (liter/ÓRA!) vízkibocsátással találhatók meg a kínálatunkban. A kívánt vizadagokat ezek variálásával tudjuk beállítani.

A különféle elemek összeállítása a következő:

A "csöpitest" alján levő csatlakozó egy tüskéhez hasonlóan van kialakítva.

A gerincvezetékbe, ami leggyakrabban 20-as LPE (Lágy Polietilén) cső, fúrunk egy 2 mm átmérőjű lyukat a kívánt helyre, és ebbe belepattintjuk a csöpögtető testet. A lefelé keskenyedő forma a “körmös” kialakítással lehetővé teszi, hogy a csöpitestet bepattintsuk a lyukba, de utána ne tudjanak kijönni.

A vízet a különféle vízkibocsátású csepegtető testek segítségével a kívánt dózisban tudjuk adagolni. A növény tövéhez úgy tudjuk odavezetni, hogy a csöpitest tetejére ráillesztünk egy csatlakozó idomot, melyhez a gumis mikrocsövet csatlakoztatni tudjuk.

A gumis mikrocső lehetővé teszi, hogy a vizet esztétikailag a lehető legkevésbé feltűnően - odavezessük a növényhez. A mikrocső növény felöli végét egy labirintpálca segítségével pozícionáljuk. A labirintpálca felső részére ráhúzzuk a mikrocsövet, az alját pedig egyszerűen beszúrjuk a talajba, így elérjük azt, hogy a mikrocső vége rögzítve legyen, ne mozduljon el, ha a szél , vagy akár mi magunk a növény gondozása közben akaratlanul is elmozdítanánk.

A vízadagok további finomítását a kettes és négyes elosztók alkalmazása teszi lehetővé.

A csepegtető test tetejére az egyszerű "egyes" csatlakozó helyett kettes vagy négyes elosztót is használhatunk. Igy egy csepegtető testről a vizet két, vagy négy irányban tudjuk tovább vezetni.

Ezek a csepegtető testek által kibocsátott vízmennyiséget felezik, vagy negyedelik egy -egy ág számára. A növény tövéhez egy-egy mikrocső végén tehát a csöpitest által áteresztett vízmennyiség fele, v. negyede érkezik. Ez praktikus lehet olyan szempontból is, hogy a vizet nagyobb cserép esetén a növény körül több pontban elosztottan érkeztetjük a talajra. Ez olyan szempontból is kedvező, hogy a víz több felületen kezdhet beszivárogni, a nagy cserép talaja egyenletesebben nedvesedik át, de lehetőség lesz így arra is, hogy a kisebb cserépbe egy csepegtető testről elvezetett 4 mikrocsővel adagolt vizet különböző nővények tövéhez vezessük, pl csak 1 mikrocsövet használjunk fel a kisebb cseréphez, és a többi hármat a nagyobb növényhez vezetjük, ami ezen kívül akár további saját önálló csepegtető testet is kapott. Adott növényhez több csepegtető test használatával pedig természetesen többszörözhetjük az esetenkénti vízadagot.

Ha tehát már tudjuk, mennyi vizet igényel egy -egy növényünk, a csepegtető testek vízkibocsátásának ismeretében ki tudjuk számolni, hány- és mekkora csepegtető testet kell egy-egy növényhez tennünk. Ez után tudjuk a mikrocső csatlakozó (elosztó) idomokat kiválasztani, és a szükséges mikrocső hosszát meghatározni. Az elosztók használata azért is célszerű lehet, hogy a kívánt vizadagot ne a növény egyik oldalán juttassuk a cserépbe, hanem nagyobb cserépnél két oldalán, vagy akár a növény körül négy pontban.

Ha a különféle növények vízigényének arányait jól meghatároztuk, akkor az időjárás változása esetén az öntözési idő növelésével, vagy csökkentésével a kívánt vízadag valamennyi növény számára megfelelő maradhat.

A labirintpálcákról ejtsünk még néhány szót:

Az egyenes pálcák akkor célszerűek, ha a mikrocsővel felülről érkezik a víz.

Legjobb példa erre az eresz alá felfüggesztett kaspó, ahol a gerincvezeték felül (akár magában az ereszcsatornában), vagy az előre ugró fal alsó részén, de a kaspó felett van vezetve.

A derékszögű labirintpálca akkor praktikus, ha a gerinc az öntözendő növény cserepénél, kaspójánál alacsonyabb szinten van elhelyezve, aminek következtében a mikrocső alulról ékezik, és egy nagy hurkot vetne, ha a labirintpálca felfelé irányuló végére akarjuk ráhúzni. Sokkal kevésbé lesz feltűnő, ha nem pont visszafelé irányban, hanem csak derékszögben kell irányt változtatnunk a csővel.

Technikai összeszerelés:

A 20-as gerincbe fúrunk egy 2 mm átmérőjű lyukat. Ehhez lyukasztó szerszámok is léteznek, de fúróval is megfúrhatjuk a csöveket.(Fúróval vigyázzunk, hogy ne sértsük meg a cső túloldalát!)

A fúrt lyukba bepattintjuk a csepegtető testet.

A csepegtető testhez a mikrocsövet az egyes csatlakozó idommal, vagy a kettes ill. négyes elosztóval tudjuk csatlakoztatni. A kívánt hosszúságúra vágott mikrocső végére pedig az egyenes, vagy derékszögű labirintpálca kerül.

Utólagos változtatások:

Ha meg akarunk egy ágat szüntetni: a mikrocső végébe mikro-dugót tehetünk.

Ha a csepegtető testet akarjuk megszüntetni, akkor vagy levágjuk a csepegtető test "fejét" ekkor a csepegtető testet többet nem tudjuk használni. A "tüske" azaz a csepegtető test rögzítő része beesik a csőbe, jó, ha a vízzel kimosatjuk a csőből. A csövön ott maradt a lyuk, ezt szintén mikro dugóval tudjuk elzárni.

Másik lehetőség, hogy elvágjuk a gerincet, igy a csepegtető testet ki tudjuk venni, és megmarad épen. Az elvágott csövet pedig egy toldó idommal összetoldjuk.

A gerincvezeték végét 20-as kúpos végzáró idommal tudjuk lezárni.